Házastársi és élettársi vagyonközösség egyidejű fennállásának kizártsága

Az alperes házasságot kötött a korábbi barátnőjével, akitől később gyereke is született. Ezzel párhuzamosan azonban az alperes szerelmi viszonyt folytatott a felperessel, akitől néhány évvel később gyereke is született. A felperes elfogadta az a magyarázatot, hogy a házasságkötésre csak a születendő gyermekre tekintettel került sor. A felperessel folytatott szerelmi viszony továbbra is fennállt, az alperes kettős életet élt. Néhány évvel később a felperes tudomására jutott, hogy az alperes a feleségével a házassági életközösséget, életközösségi kapcsolatot fenntartja, ezért köztük nézeteltérés keletkezett, ami oda vezetett, hogy kapcsolatuk megszakadt.

A felperes a keresetében az élettársi közös vagyon megosztását kérte, azzal, hogy egy közös ingatlant vásároltak, azt közösen rendezték be, és a közös gyermekükkel is szoros kapcsolatot tartott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Arra a következtetésre jutott, hogy az alperes és a házastársa között, az életközösség a felek kapcsolata néhányhetes megszakítással fennállt, bár az alperes és a felperes kapcsolata a szokványostól teljes mértékben eltérő, a barátnő viszonyán túlmenő, mély, érzelmi, szexuális kapcsolat volt, amely kapcsolat körből az alperes kiszakadni nem kívánt. Ezzel a kapcsolat nem jutott el olyan szintre, hogy az alperes a házasság életközösségét megszakítva a felperessel, közös gazdálkodásra is kiterjedő életközösségre lépjen.

A bíróság megállapította, hogy a felek valamelyike házassági és élet vagy vagyonközössége fennállásának ténye, az élettársi vagyonközösség ezzel egyidejű létrejöttének, illetve fennállásának lehetőségét kizárja. Ilyen körülmények között, a felperesnek az élettársi vagyonközösség felosztása címén előterjesztett keresete, nem alapos.

Nem kizárt azonban, hogy miután a felperes más jogcímen keresetet terjeszthet elő az ingóságok megosztása és az ingatlan tulajdonjogának megszerzése iránt.