A lakáshasználat szerződéses rendezése

A jog lehetővé teszi, hogy az élettárs, ha nincsenek meghatározott jogai és jogcíme a közösen használt lakásra (pl. nem tulajdonostárs, vagy bérlőtárs), megtörténhet, ha csupán, úgynevezett szívességi lakáshasználó volt élettársa lakásában, az élettársi kapcsolat befejezésével ez a jogszint megszűnik, és bármilyen hosszú élettársi együttélést követve, köteles az addig közösen használt lakást elhagyni. Ez nyilvánvalóan hátrányos volt az élettárs részére, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a felek a lakáshasználatot, akár az élettársi kapcsolat kezdetekor, vagy annak fennállása alatt bármikor, a közösen használt lakást életközösség megszűnése esetére, előzetesen szerződéssel rendezhetik. Vagyis ha csak szívességi lakáshasználó, megállapodhatnak egymással, ha az élettársi kapcsolat megszűnik, a lakáshasználat tovább hogyan folytatódik. Ha nincs megállapodás köteles az addig közösen használt lakást elhagyni. Ezt a szerződést közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A szerződés a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételével történik, a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazása mellett.

Ha az életközösség megszűnése után, is bármikor megállapodhatnak, ez a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve. Tehát bármilyen ráutaló magatartásra is létrejöhet. (pl. a tulajdonos élettárs elköltözik és otthagyja a lakást az élettársának a közösen ott élő közös gyermekkel együtt vagy, anélkül is). Ebben az esetben ráutaló magatartással, további használatot engedett a volt élettársnak.

A lakáshasználat bírói rendezése

Alapvető kiinduló pont az, hogy nem részesül védelemben az élettársi kapcsolat megszűnésekor, az élettársával közösen használt lakás tekintetében az, aki úgynevezett szívességi lakáshasználó. Ha az élettárs, tulajdonostárs vagy bérlőtárs, akkor ebből a jogcímből erednek a jogosultságok, de az élettársi együttélésből önmagában nem származik lakáshasználati jog, vagyis bármilyen hosszú ideig is tartott az életközösség, jogosultságot – ha nincs közös gyermek – a lakáshasználatra az élettársi jogviszony nem teremt. Az élettársaknak lehetőségük van, hogy az élettársi jogviszony létrejöttekor, vagy annak fennállása alatt bármikor, hogy közösen rendezzék a közösen lakott lakás lakáshasználatát az életközösség megszűnése esetére. Ha nincs szerződés, akkor bármelyik élettárs bírósághoz fordulhat a lakáshasználat rendezése érdekében.

Ha az élettársak közös jogcím, pl. közös tulajdon, haszonélvezeti jog, vagy bérlőtársi jogviszony alapján használják a lakásukat, akkor a bíróság a közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, amikor a további használatról dönt. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek lakáshasználati jogát a közös lakásból kell biztosítani, hanem csak annyit jelent, hogy a bíróságnak olyan megoldást kell választania, hogy a gyermek ne váljon hajléktalanná. Ebben az esetben a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendelésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt. Tehát megoszthatja a használatot, vagy az egyik élettársat feljogosíthatja a kizárólagos használatra, illetve és a lakáshasználati jog ellenérték fejében pénzbeli teljesítést ítélhet meg a lakásból távozó élettárs javára.

A fenti esetben az élettársaknak volt közös jogcíme (közös tulajdon, közös haszonélvezeti jog, vagy bérlőtársi jogviszony) a lakás használatra.

Van olyan élethelyzet, amikor a másik élettársnak nincs semmilyen önálló jogcíme a lakáshasználatára, és a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használják a lakást. Ha az élettársi kapcsolat véget ér, másik élettárs lakáshasználati joga ebben az esetben megszűnik. A bíróság azonban kérelemre, feljogosítja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további használatára két feltétel esetén:

1. ha a kapcsolatból közös gyermek származott
2. az élettársi viszony legalább egy évig fennálltEnnek feltétele, hogy legyen közös gyermek és számára a lakáshasználatának biztosítása szükséges. Ebben az esetben a bíróság elrendelheti a korábbi jogcím nélkül lakást használó élettárs javára a további lakáshasználatot.

Ezt megteheti olyképpen, hogy ha a lakás megosztható, akkor a használatot megosztja, rendezi, ki mit használ, rendezi, ki milyen arányban fizeti a közös költségeket és a saját rezsiköltségét. Kivételes esetben a gyermek érdekében a másik élettársat a lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, de csak olyan lakás esetében melynek használata felett az élettárs szabadon rendelkezik, tulajdonjoga, haszonélvezeti joga van. A bérleti jog esetében erre nincs mód. Ezt arra tekintettel teszi a bíróság, hogy a közös kiskorú gyermek lakáshasználata semmilyen más módon ne legyen biztosítható. Ez esetben a kizárólagos jogcímmel rendelkező másik élettársat, a lakás elhagyására kötelezik.

A bíróság az osztott vagy a kizárólagos használatát is egy meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig biztosíthatja. Ez történhet: pl. a kiskorú gyermek nagykorúvá válásáig, vagy valamely határozott ideig.

A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg azzal, hogy a lakáshasználati joga rendes felmondással, megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonost vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újra rendezését, arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán, a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét, vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

A lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést ítélhet meg a lakásból távozó élettárs javára. A pénzbeli térítés értékénél figyelembe kell venni, hogy aki a gyermekkel a lakásban marad, és ez a használat csökkenti a lakásban maradó házastárs fizetési kötelezettségét, ami növelheti a térítés mértékét, annak a házastársnak a javára, aki lakást azzal a gyermekkel együtt hagyja el, akinek tekintetében teljes körűen gyakorolja a szülői felügyeletet. Tehát ha a másik fél kizárólagos jogcíme alapján, a másik fél jogcíme alapján használt lakás esetében, ha gyermekkel marad ott, csökkenti a térítés mértékét, amíg ha a gyermekkel megy el, akkor növeli a térítés mértékét. Azaz élettárs, aki a közös tulajdonú lakásból, illetve a saját tulajdonát képező lakásból távozott nemcsak a lakáshasználati jog ellenértékének a megtérítésére tarthat igényt, hanem a használati díjra, illetve a többlethasználati díjra. A használati díj a lakásból távozó házastársnak fizetendő pénzbeli kiegyenlítés azért, mert a távozásával nem élhet a tulajdonjogával egyébként következő birtoklási, használati és hasznosítási joggal. Ez abban az esetben fordul elő, ha közös tulajdonban álló lakásból távozik a másik fél, illetve ha kizárólagos tulajdona volt a másik félnek. A törvény használati jog megfizetésére is kötelezheti a bennmaradó volt élettársat.

Ha hasonló problémája van, szívesen segítünk, annak megoldásában.

Tanácsadással, peren kívüli vagy peres képviselettel.

Megpróbálunk egyezséget létrehozni, és ha nem megy, akkor perben érvényesítjük az Ön jogait.

Forduljon hozzánk és segítünk!

Hívjon bennünket a 06 20/9418-633 telefonon, illetve írjon email-t az alábbi online felületen, illetve keressen irodánkban 1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 13. előzetes időpont egyeztetés után.

Az ország egész területén vállalunk megbízást.

Sikerre visszük az Ön érdekeit.